Lassan telik az idő, amikor ilyen ősz van:(  Az embernek nincs kedve semmihez, de főleg nem kimenni, és dolgozni. Kicsit mégis muszály volt, azonban egyből menekültem be a lakásba. Ismét fát kell behordani, tüzelni, és kicsit olyan a hangulat, mint tél előtt. Nagyon nem tetszik. Olvasgatok, elvagyok a laptopommal, néha játszok egyet, de közben már június van. És amikor semmit nem csinálok akkor azért van kicsit rossz érzésem, pedig örülnöm kellene, hogy egyenlőre semmi dolgom. Valószínűleg visszasírom majd ezt, amikor reggeltől estig melózni fogok(már ha fogok, remélem lesz rá lehetőség), de most egyenlőre még az a bajom, h nincs semmi dolgom.
Fura ez! Az embernek mindíg az kell, ami épp nincs, pedig mennyivel boldogabb lenne, ha meglenne mindene, ami épp kell. Vagy mégsem? Néha elgondolkodom, hogy  a boldogság is relatív fogalom. Nem egyszer költöttem már el milliárdokat gondolatban és ezzel biztosan nem vagyok egyedül. Minden elképzelhető földi jót vettem magamnak, és persze jó ember lévén nem felejtettem el barátaimat sem. Vajon tényleg ilyen lennék, ha nyernék a lottón? Vajon nem változna semmi? Néha attól félek, nem lenne többé a barátság olyan amilyen eddig.
Vagy a boldogságra visszatérve picit lehet hogy épp a cél eléréséig megtett út tesz boldoggá, és nem a cél elérése. kitudja, kinek milyen a lelke:)

Jó sok zagyvaság volt ez így egyben, de ez most jött. Olvasok tovább, aztán csak telik lassan az idő...
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.