Nem igazán emlékszem(most pedig nem néztem meg) mit írtam le pontosan az előző bejegyzésben de a lényeg:
Elvégeztünk szépen ausztriában mindennel, amivel megbíztak minket. Hogy ezekután miért elégedetlenkedek? Igazából semmi okom rá, hisz nem kerestünk rosszul, de aztán mondták hogy kellene segíteni a zsidahegyi birtoknál is, ami jó hírnek lenne hogy legyen. A baj az hogy én kéremszépen hozzászoktam a punnyadáshoz Pesten, mostmeg napi 12 órát dolgozok. Naná hogy kezdek besokallni, de kemény legény vagyok+kell a költőpénz nyáron:-D
Mindazontúl valószínűleg át fogom adni a helyem a hét végefelétől egy vagy két embernek ... áhhh ez nagyon bonyolult.  Ketten is szóltak hogy ha tudok szerezzek nekik munkát. Namost senkit nem akarok leírni(főleg magamból tanulva) de ha esetleg nem menne úgy a munka  ahogy kell akk én szívom meg, amit nem akarhatok, ha csak egyiküknek szólok akk pöcs avgyok, amit szintén nem akarhatok, ha mindkettőjüknek szólok akk meg mindketten tudnak dolgozni, de csak félmunkát.

                                 ?????????????????????????????????????????

Ilyemkor mitévő lehet az ember?
Majd megoldom valahogy ;-)

Tanulság: mért van?       
Ha valaki azt mondja kéne egy kis segítség csak most gyorsan akk tuti h egész nyáron dolgoztatni akar XD
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.